A hagyományokkal és a széles körben elfogadott hiedelmekkel szembemenve Shri Mataji ősei áttértek a kereszténységre, amikor látták, hogy akkoriban milyen kegyetlenül bántak a hindu özvegyekkel, különösen a gyermeközvegyekkel.

Shri Mataji testvére, H.P. Salve, emlékirataiban (Memoirs) nagyanyjukat, aki maga is korán megözvegyült, így jellemezte: „kimagasló személyiség volt, tele bátorsággal és meggyőződés erejével az igazságtalanság elleni harcában; olyan személy, akiben az egyik oldalon a hatalmas bátorság és a hősiesség, a másikon pedig a gyermekei iránti anyai szeretet és jóindulat állt. Ezt azért hangsúlyozom, mert ezek a tulajdonságok mind átragadtak gyermekeire és unokáira, különösen Shri Matajira.”

Shri Mataji szülei is az igazságosságnak és az egyenlőségnek szentelték életüket. Csatlakoztak Mahatma Gandhihoz az indiai függetlenségért folytatott küzdelemben. A családban mindenki tudta, hogy senki sem hullathat könnyeket, amikor valamelyik családtagot letartóztatják és bebörtönzik. A függetlenség elérése után édesapja és testvérei közül sokan az újonnan megalakult kormányban szolgáltak.

Shri Mataji férje, Sir C.P. Srivastava szintén példaértékű elkötelezett életet élt, munkáját a legmagasabb szinvonalon végezve. Könyvei közé tartozik a Lal Bahadur Shastri: Az igazság élete a politikában [1] és a Korrupció: India belső ellensége [2] című életrajz.